2011. december 28., szerda

Kezdő tánciskola - a kezdetek

Biztosan gondolkoztál már azon, hogy szeretnél megtanulni táncolni. Vagy azért mert valamilyen alkalomra készülsz, vagy azért mert érdekel a tánc, vagy mert ismerkedni akarsz, vagy akár a párod miatt, de mindegyik esetben a tánciskola a megfelelő választás. Ebben a cikkben szeretnélek bevezetni a tánciskola világába és annak is az elejébe, hogy milyen mikor az egészet elkezded teljesen az alapoknál.
Tánciskola kezdő tánctanfolyam
Már közhelynek számít, hogy "csak elkezdeni nehéz, aztán minden megy magától", de mégis tökéletesen igaz ez, a tánciskola kezdő tánctanfolyamára is. Ha nincs meg a biztos szándék, hogy igen én ezt akarom, akkor először jönnek magunkban a különböző kifogások, hogy majd legközelebb, most más dolgom van, stb... 
Ez mind azért van mert titkon félünk attól a változástól amit ezzel az életünkbe hozunk. Mert aki beiratkozik egy tánctanfolyamra annak az addigihoz képest garantáltan megváltozik az élete. 
Persze azért, hogy az ember új dolgokat tanuljon, tenni is kell. 
Sok gyakorlás és kitartás is kell egy tánctanfolyam elvégzéséhez, ezért aki nem elég kitartó és türelmetlen, annak kellemetlen változás is lehet ez az életében és lemorzsolódik a tanfolyamról. 
De akit komolyan érdekel és kitartó, az nem fog csalódni. Olyan új képességek kerülnek a birtokába, melyekre talán nem is gondolt. Természetesen nem fog tudni repülni, nem lesz emberfeletti ereje, tehát a szó szoros értelmében nem lesz szuperhős, de nem lesz többé láthatatlan, sokkal magabiztosabb lesz a mozgása, határozottabb és ezáltal vonzóbb lesz a másik nem szemében.
Természetesen ez nem egyik napról a másikra zajlik, de egy kezdő és egy haladó tánctanfolyam elvégzése után már érezhető lehet a pozitív változás. Főleg ha még jobban belefolyik a tánciskola életébe. Részt vesz a táncos bulikon, bálokon, ellátogat a különböző intenzív hétvégékre és tánctáborokba. Ez utóbbi a legjobb kapcsolat és csapatépítő, még a tánciskolán belül is. Szóval, ha úgy döntesz, hogy belevágsz, programokban nem lesz hiány és még nem is beszéltem a komolyabb táncos karrier lehetőségekről, azoknak akik tényleg komolyan és hosszútávon gondolják. 
Ilyen lehetőségek a fellépések és a versenyzés is. De ne szaladjunk előre ennyire. Ahogy ígértem kezdjük a legelején, hogy szép fokozatosan ismerkedhess meg a tánciskola életével, valamint a kezdő és haladó tánctanfolyam menetével.

13 megjegyzés:

  1. A kezdő tanfolyamok első órájának külön varázsa van. Először mindenki izgul hogy hogy fog neki menni, aztán rájön, hogy senki se harapja le a fejét, ha nem sikerül valami elsőre, hanem segítenek megtanulni. Egy ilyen légkörben aztán sokkal szívesebben és gyorsabban tanul az ember...

    VálaszTörlés
  2. Emlékszem mikor én kezdtem 1991 szeptemberében. Előtte nyáron még hallani sem akartam arról, hogy táncoljak, akárcsak a legtöbb 15 éves fiú. Aztán bizonyos külső hatásokra ;-), tesómmal aki szintén fiú, beiratkoztunk egy közelben lévő tánciskolába és izgulva vártuk az első táncórát...
    Folyt.köv. a következő blogbejegyzésben, ahol az első táncórák izgalmait és a kezdeteket vesézzük ki...

    VálaszTörlés
  3. Kicsivel több, mint három éve, mi sem gondoltuk a férjemmel, hogy valami olyan dologba kezdünk bele, ami az első órától kezdve a szenvedélyünkké válik. Rávettem Őt, hogy menjünk el az akkor induló kezdő tánctanfolyamra, próbáljuk ki, aztán majd eldöntjük, mi legyen. Az első óra után többet nem kellett noszogatni, jött magától, mert neki is megtetszett. Ha valaki bizonytalan lenne, hogy belekezdjen-e, én azt mondom, adj egy esélyt, mert Magad sem tudhatod, hogy mi lakozik Benned, és nem szeretsz-e bele úgy a táncba, mint mi.
    Hát, az az igazság, rengeteget tudnék mesélni még... :)

    VálaszTörlés
  4. Akkor hajrá Seymour cica :-), azért van itt a sok felület, hogy mesélj, mesélj még, még, még... :) :)

    VálaszTörlés
  5. Én 12 éves voltam amikor elkezdtem táncolni tanulni. Csepelen indult kezdő társastánc tanfolyam, arra jelentkeztem egyik osztálytársammal együtt, akivel kb. 3 hónapig együtt is táncoltunk. (Ő volt az első táncpartnerem:)) Aztán Ő abbahagyta a táncot, én meg egyedül maradtam a táncparketten, de ez nem tudott eltántorítani...:)

    VálaszTörlés
  6. A férjem egyáltalán nem táncolt azelőtt, hogy belekezdtünk a standard és latin táncok tanulásába, én pedig csak más táncokban próbáltam ki magam előtte (6 év néptánc, 2 év reneszánsz tánc). Így aztán, mindkettőnk számára ismeretlen volt ez az új mozgásforma. Felnőttként kezdtünk bele, én voltam 28, a férjem 30. Csak azt sajnáljuk, hogy nem előbb jutott eszünkbe - vagy a szüleinknek... - de azt mondom, sose késő. Még szeretnénk sokáig táncolni!

    VálaszTörlés
  7. Én 1-2 évig vívódtam a beiratkozással: először azért nem kezdtem el, mert úgy gondoltam, hogy első az érettségi, gondoltam majd később egyetemen bőven lesz időm ilyesmire. Aztán az egyetemen sem volt több időm és akkor már az időpontok sem stimmeltek. Végül másfél évvel ezelőtt rám mosolygott a szerencse és sikeresen beiratkoztam a kezdő tánctanfolyamra. Most már nyugodtan mondhatom, hogy életem legjobb döntése volt. Így utólag csak azt sajnálom, hogy nem vágtam bele sokkal korábban. :)

    VálaszTörlés
  8. Azt hiszem akkor én viszem itt a prímet. Egy időben a Móricz Zsigmond körtér környékén, Budapesten hirdetett 2 nő egy tánciskolát. Rendszeresen megjelentek a szórólapjaik a villamosokon és a buszokon. Ez időben valamikor a hetvenes évek vége a nyolcvanas évek eleje. Én is gondolkodtam, hogy elmegyek, elsősorban az ismerkedés miatt, de aztán a barátaim közül senki sem akart jönni és egyedül nem volt bátorságom. Később az egész nem lett fontos.
    Mivel Biatorbágyon is indult csoport a párommal eldöntöttük, hogy ennél kedvezőbb lehetőség nem lesz, hiszen nem kell messzire eljárni ez, helyben van. Szerencsénk volt, mert a kezdő csapat hasonló jó képességű tagokból állt, azaz szinte senki sem tudott táncolni. Az életkor teljesen változó volt, és mire a tanfolyamnak vége lett teljesen baráti lett a hangulat. Ennek 2 éve már. Elmúltunk 50 évesek. Úgy gondolom ennél jobb példa nem kell arra, hogy nincs korhatár, ki mikor kezdi. Minden alkalommal jól érezzük magunkat, és nagyon fontos dolognak kell lenni ahhoz, hogy kihagyjunk egy órát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez így van. Ez a legfontosabb a táncban, hogy az ember jól érezze magát közben. Ezek szerint még mindig jártok táncolni. Most is Biatorbágyra?

      Törlés
    2. Nem. Sajnos a kezdő csoport után a társaság feloszlott. -Mutatja milyen kitartóak voltak.-
      Most a Kamara erdőre járunk a hobbi csoportba.
      De ez se rossz.!:)

      Törlés
  9. Igen, pénteken most Budaörsön van a hobby, de hétfőn meg Pátyon van tánc. Biatorbágyon most van egy új kezdő csoport, ahol most 14-en vannak.

    VálaszTörlés
  10. Többen írtátok, hogy kellett némi idő vagy "külső hatás" amire rászántátok magatokat a jelentkezésre. Engem érdekelne mi volt az oka, hogy végül mégis neki kezdtetek.
    Nekem a nagyobbik lányom szalagavatója adta a lökést. Nálunk a családban előtte nem volt ilyen bál.
    Elérkezett a nagy nap és a lányom reggel kiírta az asztalra, hogy készüljek fel mert valószínű, hogy a műsor végén felkérik a szülőket is, és nem lehet visszautasítani. Nagyszerű. Nagyon örültem, mert még soha nem keringőztem előtte. Éppen idejében szólt, tehát fel kell készülni.
    A kisebbik lányunk vállalta a feladatot, hogy megtanít az alaplépésre délután, még mielőtt elmennénk a rendezvényre. Ő akkor 12-13 éves volt, és már 5 éve táncolt nemzetiségi tánccsoportban. A bécsi keringő ugyan nem szerepel a repertoárjukban, de hasonló igen. Nem is volt baj, kb. 1 óra alatt bele is jöttem.
    Lement a műsor, jött a felkérés és a lányommal álltunk természetesen sok mással együtt a terem közepén, majd a biztonság kedvéért közöltem vele, hogy akkor ha kezdünk én lépek hátra. Mondta, hogy szerinte meg Ő.
    Nos valamit táncoltunk..! Azt hiszem.
    Szerencsére videó erről nem készült, mert a párom nem kezeli a gépet, viszont sok fénykép. Ami nagyon jó, mert ettől mindenki el van ájulva, hogy milyen szépek vagyunk együtt tánc közben.
    A kisebbik lányom azt elfelejtette, hogy a tánccsoportjában, mivel kevesen vannak a fiuk, a lányok egymással is táncolnak, és Ö a fiúlépést táncolja nekem meg a párjáét, tehát a lánylépést mutatta.
    Van akit ez talán nem zavar, de úgy éreztem nekem kimaradt valami ami pótolhatatlan.
    Én akkor döntöttem el, hogy itt az ideje táncórára járni.
    Most már tudok annyit amennyi kell, és a kisebbik szalagavatója 2 év múlva lesz….
    Azon valószínű, hogy ott lesz a nagyobbik is...!!
    Már alig várom.!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez egy szép történet, kíváncsiak lennénk még a többiekére is, akik eddig nem nyilatkoztak. Mert mindenkinek van egy története. Nekem például a szomszéd lány adta a lökést, mert eredetileg soha nem volt tervbe véve, hogy valaha is megtanulok táncolni. Aztán 15 évesen mégis megtörtént a már említett szomszéd lány miatt. Ő úgy döntött, hogy megtanul és akkor indult a közelünkben egy tánciskola kezdő tanfolyama. Én és a tesóm, meg egész nyáron ezzel a lánnyal lógtunk és nem akartuk, ha szeptemberben elmegy egy tánctanfolyamra, akkor más fiúk lecsapják a kezünkről, így bejelentettük otthon, hogy mi is szeretnénk jelentkezni a tánciskola tanfolyamára. Meglepődtek, de nem bánták. Aztán elindult a tanfolyam és a hangulatnak, meg a tánctanárnak köszönhetően minket a tesómmal hamar megfogott a hely és ott ragadtunk. A lány, pár óra után abbahagyta a tanfolyamot, de akkor már egész másért jártunk. Egyszerűen nem lehetett nem járni... :)

      Törlés