2012. február 22., szerda

Rivalizálás egy tánciskolán belül


Mindenki szeretne a legjobb lenni, de vajon ez a törekvés mennyire hat ki a tánciskolán belüli baráti kapcsolatokra? Íme egy vélemény:

"Egy tánciskolán belül mindenki máshogy, más szinten és stílusban táncol, ezáltal a tánctanulás folyamatában mindvégig látjuk a körülöttünk lévőket, akarva-akaratlanul hasonlítunk. 

A lányok a lányokhoz mérik magukat, a fiúk a fiúkhoz, és mint pár is mindenki hasonlít a többi párhoz. Mindenki szeretne fejlődni, szépen táncolni, hiszen azért járunk. A többi táncoshoz/párhoz pedig tudjuk mérni magunkat. 

Ha valaki hasonlít, elképzelhető, hogy nem lesz elégedett, mert úgy gondolja, hogy más, vagy mások jobban táncolnak, és ez néha nem jó érzés. Jó esetben több gyakorlásra ösztönöz, vagy el fogja fogadni azt, hogy valaki jobban táncol, mert ő többet gyakorol, mások a céljai. 

Probléma akkor adódhat, ha valaki ezt nem tudja elfogadni, megbántódik, azt gondolva, hogy ő nem olyan tehetséges, mint más, miközben lehet, hogy figyelmen kívül hagyja, hogy kevesebb időt szán a táncra, vagy mások a céljai. 

Mivel egy közösséghez tartozunk, meg kell próbálnunk egymást elfogadni, egymás táncát értékelni, ez mellett pedig saját magunkra koncentrálni. A megfelelő magatartás az lehet, ha egy táncos magára és táncpartnerére, saját gyakorlásukra, fejlődésükre, céljaikra koncentrál. 

Maga a rivalizálás egy táncos tudását előbbre viheti, motiválttá válhat azáltal, hogy jobban szeretne táncolni. Ez nem baj, amíg a többi tánciskolásra inkább barátként, kevésbé riválisként nézünk, tehát, ha ebből bántódás, rossz érzések nem származnak, és ösztönzőleg hat. 

Ha valaki tudja, hogy mit szeretne a táncban elérni, és megtesz érte mindent, mindezek mellett jól is érzi magát, egész biztos, hogy – még ha létezik is – nem a rivalizálás fog a táncról az eszébe jutni."

Te mit gondolsz a témáról?

2012. február 21., kedd

A legjobb táncos bulik


Milyen egy jó táncos buli? Íme egy élménybeszámoló:

"Egyik évben az őszi kezdő tánctanfolyamra jelentkeztem, ami végül novemberben indult. Következő év februárban volt a tánciskola farsangi bulija, az első táncos buli, melyen részt vettem. A tanfolyamon még csak egy-két táncot tanultunk, azoknak is talán csak az alaplépését, és a zenével is voltak gondjaink, eleinte igen gyakran fel sem ismertük, hogy az adott zenére mit is kellene táncolni. 

Mi viszont bulizni akartunk, és mindezek ellenére a kezdősök közül hatan ott is voltunk a februári buliban. Csodálkozva néztük, hogy milyen jól táncolnak mások, a „régiek”, de ezen túl nem érdekelt minket, hogy mi sokkal kevesebbet tudunk. Bátran táncoltuk mindazt, amit kezdő tudásunk lehetővé tett. 

A hangos zenét néha csak tánctanárunk, Veronika hangja törte meg, aki kiabálta, hogy „cha-cha-cha” vagy „jive” stb., segítséget nyújtva nekünk, hogy mit táncoljunk. Sokat még nem tudtunk, de végigtáncoltuk az egész estét, és először tapasztaltuk meg a táncos bulik hangulatát. 

Ezt követően nagyon sok buliban vettünk részt, veszünk részt a mai napig, épp ezért nehéz kiemelni egyet-egyet. Volt egy időszak, amikor szinte minden héten táncos buliba mentünk, végig táncoltuk az estét és utána beültünk megszokott helyünkre éjjel palacsintát enni, aminek szintén megvolt a maga hangulata. Mindig jól éreztük magunkat. 

Egy kicsit más, és személyes, de számomra emlékezetes buli volt még az egyik szilveszteri buli is. Egész véletlenül úgy alakult, hogy a tánciskolából egy fiúval csak ketten mentünk egy szilveszteri táncos buliba. Akkor a többiek még nem tudták, hogy mi egy pár vagyunk. Reggel 4-ig táncoltunk…"

Meséld el TE is táncos élményeidet!:)

2012. február 20., hétfő

Táncpartner keresés női szemmel


Táncpartnert keresni nem egyszerű. Vagy inkább találni nem egyszerű? Vagy inkább jót találni nem egyszerű? Íme egy vélemény:

"Én nagyon szerencsésnek éreztem magam, mikor már a kezdetek-kezdetén volt táncpartnerem.  Így alakult. Sajnos nem ez az általános. A lányok bánatára ma még mindig kevés fiú kap kedvet, és jelentkezik tánctanfolyamra. Mi lányok pedig már annak nagyon örülünk, ha van kivel táncolni. 

Mint a szerelemben, itt is kereshetnénk az „igazi”-t. De mint tudjuk, hogy a szerelemben sincs tökéletes pár, és nem is kell, ugyanúgy tökéletes táncpartner sincs, azonban vannak alapvető, táncpartnerünkkel kapcsolatos igényeink.  Nem hinném azonban, hogy nagyon magasak ezek az elvárások. 

De kell, hogy legyenek elvárások, hiszen az intim szféránkba a párunk mellett mást nem, csak a táncpartnerünket engedjük be.  Válogatni ugye nemigen tudunk, inkább azt lehet mondani, hogy van egyfajta sorrend, ami meghatározza, hogy kivel táncolunk a legszívesebben, és kit szeretnénk táncpartnernek.  

 Nagyon fontos, hogy  „jó legyen vele táncolni”, jól érezzük magunkat a fiú közelében. Ami nem jelenti azt, hogy feltétlen tetszenie kell, de a stílusa, a kisugárzása ne legyen ellenszenves, hiszen elég sok időt töltünk vele.

 Nagyon fontos, hogy táncpartnerünk céljai hasonlóak legyenek, talán ez az egyik legfontosabb.  Előbb választunk akár egy kevésbé ügyes párt, ha hasonló a tánchoz való viszonyunk. 

Ami még szintén fontos, hogy is ne lenne az, hogy szeretünk olyan fiúval táncolni, aki ügyes, de azért tolerálni is tudjuk, ha lassabban tanul nálunk. Vannak egyéb másodlagos szempontok, mint pl. jó, ha táncpartnerünk  saját korosztályunkhoz tartozik, de mindent együttvéve, ha jól érezzük magát a társaságában, és hasonló a tánchoz való viszonya, céljai, akkor valószínűleg szívesen fogunk a fiúval táncolni." 

Te mit gondolsz?

2012. február 19., vasárnap

Megerősíti a párkapcsolatot az együtt táncolás?


Aki táncol, előbb-utóbb kivétel  nélkül részt vesz bulikon, bálokon, esetleg versenyeken, tánctáborokban, egyéb táncos eseményeken, ahol kipróbálhatja az elsajátított tudást, megmérettetheti magát, illetve továbbfejlesztheti tudását. 

Aki pedig párjával együtt tanul táncolni, vagy a tánciskolában talál párt, közösen lehetnek mindezek részesei. Az, hogy a közös hobbi párkapcsolatukra milyen hatással van, elsősorban saját magukon és kapcsolatukon múlik. Maga a közös hobbi egy olyan összetartó erő lehet, illetve a tánc egy olyan többletet nyújthat egy kapcsolatnak, amit másként nem tudna egy pár megtapasztalni. 

A tánc kapcsán rengeteg a közös élmény, ugyanúgy együtt élik át a táncórák kikapcsoló, és felüdítő hangulatát, mint a táncok, lépések elsajátításának a sikerét, együtt küzdhetnek egy közös cél  érdekében, közös barátokat szerezhetnek, és megnyílnak a lehetőségek táncos bulik, bálok előtt, ezen túl még a táncversenyeken való részvétel is adott.

 Az mellett, hogy mindezek rengeteg élményt nyújtanak, konfliktusforrások is egyben. Egy kapcsolat ugyanúgy nehezen viselheti a heti táncórák megmérettetésén keletkező konfliktusokat, mint ahogy azt is, ha a pár tagjainak tánccal kapcsolatos céljai eltérőek. 

Kommunikációval, empátiával, megértéssel azonban a tánctanulás során keletkező konfliktusokat meg lehet oldani, sőt mindezek egy párkapcsolathoz is szükségesek. Ha pedig a célok teljesen eltérőek, tehát a pár egyik tagja semmiképp sem szeretne többet, mint minden héten „egy jót táncolni”, míg a másik megmérettetésekre, versenyekre vágyik, viszont együtt szeretnének táncolni, ott kompromisszum szükséges.

Mindent együttvéve azt gondolom, hogy egyértelműen az élménytöbblet a meghatározó. Ez annak ellenére is így van, hogy a nem párkapcsolatban élő táncpartnerekhez képest a párkapcsolatban élő táncpartnerek közötti tánccal kapcsolatos konfliktusok gyakoribbak, és néha napi problémát is okozhatnak. Az együtt táncolással egy olyan oldalát ismerhetjük meg párunknak, amit egyébként a hétköznapokban nem láthatnánk, rengeteg közös élményben lehet részünk, és a közös küzdelem és cél miatt közelebb kerülhetünk egymáshoz. 

Fejtsd ki Te is a véleményed a témával kapcsolatban!

Táncverseny online 2012

Érdeklődéssel figyeljük az online táncverseny kezdeményezését. Nagyszerű az ötlet, kérdés, hogy mennyien neveznek majd és milyen sikere lesz majd. Mindenesetre az I. Netstar táncversenyre már csak 2012. február 29-ig lehet nevezni!

További részletek: http://tanciskola.wordpress.com/2012/02/17/i-netstar-tancverseny-online/