Mindenki szeretne a legjobb lenni, de vajon ez a törekvés mennyire hat ki a tánciskolán belüli baráti kapcsolatokra? Íme egy vélemény:
"Egy tánciskolán belül mindenki
máshogy, más szinten és stílusban táncol, ezáltal a tánctanulás folyamatában
mindvégig látjuk a körülöttünk lévőket, akarva-akaratlanul hasonlítunk.
A
lányok a lányokhoz mérik magukat, a fiúk a fiúkhoz, és mint pár is mindenki
hasonlít a többi párhoz. Mindenki szeretne fejlődni, szépen táncolni, hiszen
azért járunk. A többi táncoshoz/párhoz pedig tudjuk mérni magunkat.
Ha valaki hasonlít, elképzelhető,
hogy nem lesz elégedett, mert úgy gondolja, hogy más, vagy mások jobban táncolnak,
és ez néha nem jó érzés. Jó esetben több gyakorlásra ösztönöz, vagy el fogja
fogadni azt, hogy valaki jobban táncol, mert ő többet gyakorol, mások a céljai.
Probléma akkor adódhat, ha valaki ezt nem tudja elfogadni, megbántódik, azt
gondolva, hogy ő nem olyan tehetséges, mint más, miközben lehet, hogy figyelmen
kívül hagyja, hogy kevesebb időt szán a táncra, vagy mások a céljai.
Mivel egy közösséghez tartozunk,
meg kell próbálnunk egymást elfogadni, egymás táncát értékelni, ez mellett
pedig saját magunkra koncentrálni. A megfelelő magatartás az lehet, ha egy
táncos magára és táncpartnerére, saját gyakorlásukra, fejlődésükre, céljaikra
koncentrál.
Maga a rivalizálás egy táncos tudását előbbre viheti, motiválttá
válhat azáltal, hogy jobban szeretne táncolni. Ez nem baj, amíg a többi
tánciskolásra inkább barátként, kevésbé riválisként nézünk, tehát, ha ebből
bántódás, rossz érzések nem származnak, és ösztönzőleg hat.
Ha valaki tudja,
hogy mit szeretne a táncban elérni, és megtesz érte mindent, mindezek mellett
jól is érzi magát, egész biztos, hogy – még ha létezik is – nem a rivalizálás
fog a táncról az eszébe jutni."
Te mit gondolsz a témáról?
Minden iskolában megvannak a szintek attól függően, hogy ki hol tart. Egy 2 éve táncoló páros pl. a kezdők számára példakép lehet, de ugyanaz a páros mondjuk egy versenyző pároshoz viszonyítva lehet, hogy szinte sehol sem tart még. Éppen ezért szerintem rivalizálás kérdése inkább csak az azonos szinten lévőket érinti.
VálaszTörlésMindenképpen egyetértek azzal, hogy sok minden múlik a célokon és azon, hogy ki mennyi energiát áldoz arra, hogy el is érje azokat. Az hogy ki hogyan fogadja a társa sikereit vagy kudarcát, szerintem abszolút egyén függő, ugyanakkor sok múlik a környezeten is. A rivalizálás maga után vonja a közösségen belüli széthúzást is és én pl. biztos, hogy szívesebben járok egy olyan közösségbe, ahol acsarkodás helyett inkább segítünk egymásnak ha valahol elakadunk.
Rivalizálás…. Érdekes kérdés…..
VálaszTörlésMikor elkezdődik egy tánctanfolyam, fel sem merül ennek a gondolata. Sok új ember, új lépések, táncok, információ vesz körül. Majd vége a kezdő, haladó tanfolyamnak, elkezdődik a hobby óra, és igen, ezzel együtt az egymáshoz való hasonlítgatás is. Akarva, akaratlanul hasonlítjuk magunkat másokhoz, kíváncsiak vagyunk, hogy honnan hova jutottunk el az eltelt idő alatt. És hogy mindez hogyan hat egy csoportra? Hozzáállás kérdése, lehet ez egyfajta húzóerő, motiváció, ami még szorosabbá teheti a csoportban a kapcsolatokat (közös versenyzés, készülés, fellépések), ugyanakkor ugyanilyen könnyen bonthatja is a csoport egységét. Hogy hogyan alakul, az a csak az adott csapaton múlik…………