Szamba
Ritmus 2/4
Tempó: 48-56 ütem percenként
Ha azt mondom szamba, nagyon sokaknak az
elsők között fog eszébe jutni Rio de Janeiro, a riói karnevál, a jellegzetes és
látványos szamba ruhák és fejdíszek, na és persze a foci.
Nem véletlen, hiszen a szamba valóban
Brazíliában, és ezen belül is főként Rio de Janeiróban rendelkezik a legnagyobb
élő hagyománnyal. Itt rendezik meg minden évben a világszerte híres riói
karnevált, amelyben a szamba táncosok igen nagy szerepet kapnak, sőt, még
szamba versenyt is rendeznek a különböző iskolák között, amit nagy dicsőség
megnyerni.
A szamba, bár Brazíliából vált
ismertté az egész világon, gyökerei nem itt, Latin-Amerikában, hanem Afrikában
keresendők, az afrikai törzsek rituális táncaiban. A szó is az afrikai semba szóból
ered, ami csípőmozgást jelent, vagy, egy másik elmélet szerint – szintén egy
afrikai nyelvből – a szónak azon része, hogy sem azt jelenti, hogy adni, a ba
pedig azt, hogy kapni.
Az
afrikai származású rabszolgák ültették el Brazíliában a szamba csíráját. A 19.
századi forrásokban fellelhető szamba utalások a rabszolgák által táncolt
batuque változatokra (a portugálok által felfeldezett Cape Verdéről származó
táncok) vonatkoznak. Sajátosságaik az egyes brazil államokban máshogyan
alakultak, részint az államok jellegzetességeihez idomulva, másrészt azért,
mert a rabszolgák különböző törzsekből származtak. Államonként máshogy is
nevezték el ezeket a variációkat, például Bahiában bate-baú,
samba-corrido, samba-de-roda, samba-de-Chave és samba-de-barravento; Cereában
coco; Maranhaóban tambor-de-crioula (vagy ponga); Pernambucóban trocada, coco-de-parelha,
samba de coco és soco-travado; Rio Grande do Nortéban bambelô; Rio de
Janeiróban partido-alto, miudinho,
jongo és caxambu; Sao Paulóban samba-lenço, samba-rural, tiririca, miudinho, és jongo.
1917-ben a Pelo Telefone
(By phone) volt az első szamba sláger, aminek köszönhetően elkezdett terjedni
az egész országban ez a műfaj, de a modern szamba csak az 1920-as évek végén
kezdett körvonalazódni.
A bahiai samba-de-roda
(amelyet 2005-ben az UNESCO felvett a Heritage of Humanity kategóriába) képezi
az alapját a samba cariocának, a tánc városi változatának, amely Brazília
nemzeti táncává vált.
Európába a 20. század
elején került át Brazíliából, egy portugál-afrikai keverék, a maxixe formájában.
1924-25-ben már szamba néven jelent meg a versenyprogramokban. A táncnak a nagyobb
népszerűséget a század derekán a szamba egy igencsak leegyszerűsített változata
hozta meg (lépés előre, láb kitesz előre, lépés hátra, láb kitesz hátra).
Bekerült a tánciskolák anyagába, majd 1959-től a latin-amerikai versenytáncok
között is üdvözölhetjük.
A szamba egy viszonylag
gyors, életvidám, mozgalmas tánc, ezért sok tánciskolás kedvence. A szamba
egyik fő jellegzetessége az ún. bounce mozgás, amely a térdből való rugózásnak köszönhetően jön létre. Ehhez kapcsolódik még a medence előre-hátra billentése. Jellemző rá még a
szaggatottság.
A szamba technikailag a
nehezebb táncok közé tartozik, ezért a tánciskolás versenyeken a kezdőkategóriában legtöbbször nem is szerepel. A tánciskolákban – hobbi célra - gyakran egy egyszerűbb,
könnyebben elsajátítható formáját (is) tanítják.
Szeretnéd Te is megtanulni a szamba alapjait? Akkor kattints IDE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése